A zöldhályog típusai, tünetei és kezelése

A zöldhályognak különféle típusait különböztetjük meg. Az elsődleges (primer) glaucomát nem kíséri más szembetegség, míg a másodlagosat (szekunder) igen. A csaknokzug anatómiai viszonyai szerint pedig nyitott zugú és zárt zugú glaucomáról beszélhetünk. Ahhoz, hogy megértsük a kettő közötti különbséget, szükségünk lesz pár információra a szem felépítéséről és működéséről.

A csarnokvíz egy átlátszó folyadék, amelyet a sugártest termel. Az a feladata, hogy táplálja a szemlencsét, a szaruhártyát, és a szem többi szövetét is. A termelődött csarnokvizet a trabecularis hálózat és a Schlemm-csatorna vezeti el az írisz és a szaruhártya közötti résnél, az úgynevezett csarnokzugnál. A zöldhályog kialakulása leggyakrabban ennek a területnek a problémáihoz köthető. Ha nem működik megfelelően az elvezető hálózat, a termelődő csarnokvíz egyre emeli a szem belső nyomását. Ez a megemelkedett nyomás okozza aztán a zöldhályogot.

1. Nyílt zugú glaucoma

A nyílt zugú glaucoma esetén az írisz és a szaruhártya közötti rés normális méretű. Ebben az esetben a trabecularis hálózat vagy a Schlemm-csatorna van beszűkülve vagy elzáródva. A glaucoma leggyakoribb típusa, tízből kilenc esetért ez felelős. Az elsődleges nyílt zugú glaucoma valószínűleg genetikai okoknak tudható be. Ez a leggyakoribb, a fejlett országokban a 40 év feletti felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti. A másodlagos nyílt zugú glaucománál pedig egy másik szemészeti betegség miatt akadályozódik az elvezető rendszer működése.

2. Zárt zugú glaucoma

A zárt zugú glaucománál sérül a trabecularis rendszer, emellett eltömődik vagy lezárul az írisz és a szaruhártya közötti zug. A csarnokvíz nyomása emiatt hirtelen megemelkedik, és a beteg erős szemfájdalmat tapasztal. Ezt nevezzük glaukómás rohamnak, amivel azonnal orvoshoz kell menni, mert néhány óra leforgása alatt vakságot okozhat!

 Az elsődleges zárt zugú glaucoma kialakulása mögött általában anatómiai eltérések állnak. Ezek az eltérések sok esetben öröklött hátterűek. A másodlagos zárt glaucoma során egy általában krónikus betegség (cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) a szem bizonyos problémáihoz, például a szivárványhártya elváltozásaihoz, vagy a csarnokvíz-keringés zavarához vezet. A zöldhályog pedig ezen szemproblémák miatt alakul ki.

3. Elsődleges veleszületett glaucoma

Az úgynevezett primer congenitalis glaucománál a csarnokvizet elvezető rendszer nem fejlődött ki rendesen, vagy veleszületett módon nem átjárható.

A leggyakoribb típus, az elsődleges nyílt zugú glaucoma kezdetben tünetmentes. Mivel az agy ellensúlyozza a látás folyamatos romlását, ezért csak lassan derül ki, hogy probléma van. A látáskárosodás csak a betegség előrehaladtával válik nyilvánvalóvá. A szem és környéke fájni kezd, a szem bevörösödhet, és a fényforrások körül szivárványszínű karikákat láthatunk. Jellemző még a látásélesség és a kontrasztok érzékelésének romlása, a csőlátás és a látómező beszűkülése. A látótérkiesés is jellegzetes tünet.

A glaucomás roham ezzel szemben azonnal érzékelhető, mivel óriási fájdalommal jár. A szembogár kitágul, a szaruhártya zöldessé válik, és hányinger is jelentkezhet.

A zöldhályognak az alábbi kockázati tényezői lehetnek:

• a betegség családon belüli előfordulása (öröklött tényezők),
• érszűkület, magas vérnyomás vagy cukorbetegség,
• időskor,
• egészségtelen életmód (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás),
• egyes krónikus betegségekre szedett gyógyszerek.

Egy krónikus betegségről beszélünk, ami visszafordíthatatlan károsodást okoz. Meggyógyítani sajnos nem lehet, csak kezelni, ezzel megelőzni a további károsodást.

A kezelés egy alapos vizsgálattal indul. A szemész ilyenkor megméri a szemben uralkodó nyomásértéket. A normál tartomány 12-21 Hgmm, efölött gyanús, hogy zöldhályogról van szó. Megvizsgálja a csarnokzugot és a látóidegfő állapotát is. Az előbbire gonioscopiával, az utóbbira szemfenékvizsgálattal vagy CFF vizsgálattal kerül sor. A számítógépes látótérvizsgálattal pedig a látótér beszűkülése állapítható meg.

Ha megvan a diagnózis, ki kell választani a szemnyomás csökkentésére leginkább alkalmas módszert. A következő kezelési lehetőségek jöhetnek szóba:

Konzervatív kezelés: a szemnyomás bizonyos esetekben szemcseppek, tabletták, esetleg infúzió segítségével is kordában tartható.

Műtéti beavatkozások: amennyiben a konzervatív kezelés nem elég hatékony, műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

• Lézeres beavatkozás: a trabecularis hálózatot lézerrel nyitják meg,
• Minimálisan invazív glaucomaellenes műtétek: parányi, mikrométeres vágásokkal nyitják meg az elzáródást. Rövid, és gyors felépüléssel járó műtétek.
• Bemetszés: egy vágással nyitják meg a szemzugot.
• Tubus behelyezése: egy tubust helyezünk be a szembe, ezen át távolítjuk el a felesleges csarnokvizet.

A műtét önmagában nem jelenti azt, hogy ezzel véget is ért a kezelés. Könnyen lehet, hogy a szemcseppekre ezután is szükség lesz. Fontos, hogy rendszeresen járjunk kontrollra, és pontosan kövessük az orvos utasításait!

Az életmódváltás szintén sokat nyomhat a latban. A mozgás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás elhagyása javíthat állapotunkon, illetve segíthet a másodlagos zöldhályog megelőzésében is.